„Továbbra sem a külföldiek diktálják a tempót a magyar ingatlanpiacon" – összegezte az Otthon Centrum elemzési vezetője az év első hat hónapjának adatait: Soóki-Tóth Gábor elmondta, az OC közreműködésével az ingatlanpiacra lépő ügyfelek mindössze 2,4 százaléka volt külföldi ebben az időszakban. Túlnyomó többségük régóta Magyarországon él, a lakcímük alapján nem az országban élő, de Magyarországon ingatlant vásárlók aránya mindössze 0,7 százalék volt, ismertette a szakember.

A külföldiek átlagosan 89,284 millió forintért vásároltak ingatlant, ami a magyar átlagár másfélszerese. A hatalmas különbség oka, hogy a külföldiek több mint fele Budapest mellett döntött, ahol az irányadó árak meghaladják az országos átlagot. Ugyanakkor a nemzetek között jelentős különbségek rajzolódtak ki: amíg a kínaiak átlagosan 139 millió forintot költöttek vásárláskor, addig a németek csak 60,7 millió forintot. Az árakat azonban igen jelentősen befolyásolja az elhelyezkedés: a kínaiakat ugyanis szinte csak a legmagasabb árfekvésű, budapesti belváros érdekli, a németek viszont döntően Somogy és Zala vármegyére koncentrálnak - igaz, köztük is akadt egy budaörsi tranzakció, ami jelentősen emelte az általuk vásárolt ingatlanok átlagárát.

A vásárlások kilencven százaléka a határmenti térségekre és a fővárosra, valamint közvetlen környezetére koncentrálódott. E két térségen kívül a külföldiek körében csak eseti vásárlások fordultak elő.

Abban sincs változás, hogy a külföldiek továbbra is döntően készpénzzel fizetnek (86 százalékuk), hitelt jóval kevesebben vesznek fel (14 százalék).

A határon túlról érkezett vevők 55 százaléka használt házra voksolt. Budapesten a használt téglalakás a favorit (34,5 százalék), az új építésű lakások aránya ettől jócskán elmarad (10,5 százalék), míg a panellakásokat elkerülik a külföldiek. A korosztályok közül kiemelkednek a nyugdíjas vásárlók: a 65 év feletti vevők aránya 28 százalék, ami a magyar nyugdíjasok 10 százalékos arányával összevetve kiemelkedő mutató. A legritkábban a 30 év alattiak vásárolnak Magyarországon, a külföldi vevők mindössze 6,9 százaléka kerül ki ebből a generációból, ami alacsonyabb a magyar átlagnál.